Budapest, Barcelona, Bath, Bergen, Bursa, Brassó, Bonn, Bologna, Bordeaux, Brugge. Hogy mi a közös ezekben a városokban? Itt élnek Simon Réka Zsuzsanna derűs, rátermett, segítőkész boszorkányai, akik szórakoztató állatbarátaikkal azon munkálkodnak, hogy szerethetőbb hellyé tegyék maguk körül a világot. A vicces városi történeteket Szert-Szabó Dorottya vidám, hangulatos illusztrációi keltik életre.
Korábban említettem már, mennyire szeretem Simon Réka Zsuzsanna Ahány királylány, annyi mese (korábban Majdnem egy tucat királylány) című gyermekkönyvét, szóval nem volt kérdés, hogy a szerző további mesekönyveire is pályázok. Az őszi időszakban jelent meg a sorozat harmadik kötete, az Ahány boszorka, annyi mese, amelyről hoztam most nektek egy rövid kedvcsinálót.
A világ különböző tájékain él tíz boszorka, akiknek egy-egy rövid pillanatig betekintést nyerhetünk a hétköznapjaikba. Meglehetősen különböznek egymástól, különböző korok szülöttei, akiket az élet más és más feladatok elé állított, de elmondható, hogy mind kedves és kényelmes életet élnek, s csak néha borzolja fel valami a kedélyeket. Lényükből fakadva szívesen időznek állatok társaságában, akiknek szavait meg is értik. Nagy csodákat képesek véghezvinni, azonban a társadalomba való beolvadást elősegítve ritkán nyúlnak az erejükhöz. Csak akkor, ha a szükség megköveteli.
Mind a tíz mese kellemes és lágy hullámokon ringatja az olvasót. Nagyon szeretem a szerző stílusában, hogy nem érzi szükségességét annak, hogy a történeteibe agresszívabb vonásokat csempésszen, mint például egy sárkány lefejezése. A történeteiben nem is igazán jelenik meg a klasszikus értelembe vett gonosz, inkább csintalanságra, huncutságra és némi makacsságra épít. Persze, megvan annak a megfelelő üzenete, mikor a jó elnyeri jutalmát, s vele együtt a rossz a büntetését, de hiszem, hogy kellenek mellette azon történetek is, amelyek egyszerűségükkel a nyugalmi helyzetet segítenek előteremteni. Esti mesének például tökéletesen megfelelnek a kötetben rejlő mesék.
E kötet különlegessége, hogy a szerző igyekezett a hallgatóság számára egy-egy falatnyi jellegzetességet is bemutatni, ami az adott nemzetiségre, városra jellemző. A történetek felépítése hasonló: az első pár mondatban a karakterek és a helyszín bemutatása zajlik (érdekesség: minden esetben a főszereplő és a színtér B kezdőbetűvel bír, ugy néz ki, ez olyan boszorkányos furcsaság), s ezt követően bontakozik ki egy laza bonyodalom, amit gyorsan és könnyedén feloldásra kerül.
Bár a királylányos mesekönyvben foglalt történetek kedvesebbek voltak a számomra, azért itt is jól elszórakoztam, míg a könyvet forgattam. Az igazi próba majd az lesz, mikor a kislányom ad visszajelzést ezen sztorikról - ám arra azt hiszem egy-két évet még várnom kell. A borítón megjelenő korosztályi ajánlás megfelelő, én is úgy vélem, hogy az öt-hat éves korosztálytól kezdve befogadható.
Szempontok szerint:
Célközönség: a központi karakterek beskatulyázása végett azt mondanám, hogy ez a kötet inkább a lányoknak kedves, de ha vegyes testvérpárunk van, azért a srácok sem fognak fejvesztve menekülni e történetek elől.
Korosztály: öt-hat éves kortól ajánlom.
Kialakítás: a keménytáblás kiadás jót tesz a kötetnek, könnyen forgatható és olvasható általa. Mivel nem túl terjedelmes, így nem nehezül el az apróbb kezekben sem. A meséket vizuálisan is bemutatásra kerülnek, Egri Mónika által.
Nyelvezet: Könnyed, légies és cinkos.
Illusztráció: A kötet gazdagon illusztrált. Sarkosított stílus jellemzi a mostanság oly kedvelt gömbölyded formával ellentétben. Emiatt kissé szokatlan, de szép. Van, ahol teljes oldalas rajzok szerepelnek, máshol csak kisebb-nagyobb ábrák. A sztorit kiegészíti, nem viszi el a figyelmet.
Tanulság: Ez a könyv a kellemes szórakoztatást szolgálja a boszorkányrajongó csemeték részére.
Rövid leírás: A könyvben található tíz mese, tíz boszorkány életébe bepillantást, akik a világ különböző tájain élnek. Ezáltal nemcsak egy aranyos történettel gazdagodik a hallgató, hanem a kulturális ismereteit is fejleszti minimálisan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése