A Sinrin-Joku mostanában egy igen felkapott kifejezés. Magyarul az erdőfürdőzés kifejezés áll hozzá a legközelebb. Alapvetően nincs semmi bonyolultság mögötte: ez az elv azt mondja ki, hogy sokkal boldogabb és nyugodtabb lehetsz, ha szánsz időt arra, hogy egy erdőben sétálj, mindentől távol. Úgy tartják, hogy a fák nyugtató hatással vannak az emberre. Ezt el is ismerem. Az utóbbi két hónapban minden szabad percünket valahol egy erdőben, dombon vagy épp hegyen töltöttük, s a rengeteg élmény mellett pozitív energiával is feltöltődtünk.
Nemrégiben volt két hét, mikor nem volt itthon internet, mert épp szolgáltatót váltottunk, s csak így tudták kikötni a régit, illetve behozni az újat. Bevallom, mikor megtudtam, elég feszült lettem miatta. Akkor főleg szükségem lett volna a digitális világra, hiszen pont a nyelvvizsgát megelőző hetekről beszéltünk. Jó lett volna, ha bármikor utána tudtam volna nézni a dolgaimnak.
Erről a két hétről szeretnék nektek most egy kicsit mesélni, milyen érzés volt internet nélkül lenni a mai rohanó világban.