Amelia Rose-t Rae Rose művésznéven ismerik rajongói. Kiégett, már évek óta fenn kell tartania a „pophercegnő” imázst. Ihletet merít kedvenc Audrey Hepburn filmjéből, a Római vakációból, és az éjszaka közepén autóba ül, hogy Rómába hajtson. Na jó, a Kentucky állambeli Rome-ba.
Amikor Noah Walker rátalál Ameliára a háza előtt, lerobbant autóval, rögtön közli, se ideje, se türelme problémás celebekre, így is elfoglalt. Jobb belátása ellenére megengedi a lánynak, hogy ott maradjon nála a vendégszobában – de csak ameddig megjavítják az autót, utána mehet Amelia, amerre lát.
Noah-nak lassan feltűnik, hogy a sztárallűröket félretéve milyen kedves és mókás ez a lány, aki a rivaldafényben töltött évek alatt egészen magányos lett. A fiú akarata ellenére közel kerül hozzá, és Amelia sem marad közömbös a bájos kisváros és a morcos idegenvezető iránt. De mint tudjuk, végül Audrey Hepburnnek is haza kellett utaznia Rómából.
A Szabálykönyv a tavalyi évem egyik legnagyobb kedvence lett. Nagy lelkesedésemben egy hónapon belül beszereztem az addig megjelent összes Sarah Adams könyvet - még azt is, ami épp nem volt kapható. Csak ennyire bolondított magába, szó se róla. Időm azonban nem sok akadt forgatni a köteteket, így egyelőre parkolópályára kerültek. Azonban mikor a tavasz első sugara a bőrömet érte, azonnal kedvet kaptam valami könnyedhez és cukihoz, ami átmelenget a hosszú hideg tél után. Kérdés sem fért hozzá, hogy kinek a könyvei után fogok nyúlni. Szóval így lett a második elolvasott könyvem Sarah Adams-től a Ha Rómában jársz című kötete.
A regény központjában Amelia áll, aki épp most indulna lassan egy világ körüli turnéra, ám úgy érzi, hogy eljött az a pont, amikor képtelen a mosolyt fenntartani az arcán és tovább csinálni azt, amit eddig. Kell egy kis szünet. Egy kicsit le akar lépni a térképről, hogy fel tudjon töltődni még a nagy esemény előtt, ezért gondol egy merészet és úgy dönt, hogy megvalósítja az egyik kedvenc filmjének alapját. Így jut el Rome-ba, egy olyan családias kisvárosba, ahol még a térerő is ritkán látott vendég. Első pillantásra nem sok érdekesség adódik, így a városlakókon kívül leginkább az áthaladó forgalom jellemzi – de az se sűrűn. Szóval ide jut el hősnőnk, és ha nem is igazán tetszene neki a helyszín és a fogadtatás, akkor sem tudna nagyon mit csinálni, ugyanis az autója bekrepált. Szóval nincs mit tenni, asszimilálódásra fel!
Nagyon édes és cuki romantikus regényről van most szó. A férfi főhös már a sztori legelején feltűnik és a megmentő szerepébe tetszeleg – annak ellenére, hogy mit sem szeretne kevésbé. Mindkettőjüknek megvan a maga keresztje, ami súlyos terhet ró a vállukra, s ezernyi indok lenne, miért nem kellene egymáshoz közeledniük - s ezeket eleinte figyelembe is veszik -, de mind tudjuk, hogy a szívnek nem lehet parancsolni: ha megtalálja azt, akit neki szánt az ég, akkor bizony addig feszíti a mellkast, míg az agy elengedi az észérveket.
A város lakói pedig maximálisan jól el lettek találva. Az iylen típusú könyveket forgatva vágyom én is vissza a kisvárosi életbe, ahol az emberek valóban foglalkoznak egymással és nemcsak az a céljuk, hogy a másikon csámcsoghassanak. Nagyon megszerettem Rome városát, már önmagában ezért is érdemes volt ezt a könyvet forgatni.
Jókedvűen és szeretettel telve forgattam ezt a könyvet. Egy nap alatt le is csúszott és végtelen energiával töltött fel. Most is bebizonyosodott, hogy Sarah Adams számomra az igazi magnézium és B-vitamin forrás, ugyanis megfelelően kikapcsol, ezáltal csökkenti a felhalmozott stresszt is. Szerettem a párbeszédeket, a folytonos csatározásokat és minden kis csipcsupságát, amit csak adni tudott, ugyanakkor jó érzéssel töltött el a kicsit komolyabb témák boncolgatása is, mint a megfelelési kényszer, a mellőzöttség érzése vagy éppen a(z ön)bizalomhiány. Valószínűleg a sztáros, énekes irányvonal miatt nem volt magához annyira, mint a Szabálykönyv, de ebben a sztoriban még ez az általam kevésbé kedvelt helyzet is fényesebbnek és elfogadhatónak tűnt.
Semmi kétség: ha rossz a kedved, írass fel magadnak egy Sarah Adams könyvet. Garantáltan kisimítja a ráncokat a homlokodon.
Értékelés:
Kedvenc idézet:
"– Seggfej vagyok, és tudom is.
– Oké, nos, azt mondják, hogy a beismerés az első lépés."
– Oké, nos, azt mondják, hogy a beismerés az első lépés."
"Boldogan csinálok neked mindennap palacsintát, ha felhagysz hagysz azzal, hogy megpróbálod porig égetni a házamat."
A könyv adatai:
Kiadó: Next21 kiadó
Megjelenés ideje: 2023. március 13.
Terjedelem: 352 oldal
Terjedelem: 352 oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése