Egy tehetséges festőnek a sarkára kell állnia a tündebíróság ősi erejével szemben
Isobel művészi őstehetség, aki veszélyes ügyfeleknek dolgozik: vészjósló tündenépeknek, halhatatlan lényeknek, akik nem tudnak anélkül kenyeret sütni vagy tollal papírra írni, hogy ne omlanának porrá. Iszonyatosan vágynak az emberi kézművesség fortélyaira. Isobelt pártfogásába veszi egy királyi sarj, Varjú, az őszi herceg, azonban a lány szörnyű hibát követ el, ami a herceg életébe kerülhet.
Isobel és Varjú egymásra vannak utalva a túlélés érdekében; kényszerű szövetségükből egyre erősödő bizalom sarjad, ami sérti a tündenépek könyörtelen törvényeit. Immár egyikük élete sem ér egy fabatkát sem, hacsak Isobel nem tudja a művészi tehetségét a tündebíróság ellen kamatoztatni.
Ha lenyűgözött a Könyvek varázslata vagy izgalomba hozott A Thorn-udvarház rejtélye, ezt az új kötetet egyszerűen nem hagyhatod ki – a szerző most is mesterien szövi a történet fonalát!
A tündéres könyveket két nagy csoportba lehet osztani. Az egyik, amely során az író emberi tulajdonságokkal ruházza fel őket és ezáltal, s az így létrejövő kalandok bármely irányba elindulhatnak. A másik pedig az, mikor megtartja a tündérek eredetileg kialakult, folklór jellegű tulajdonságait, s ezen egyedi jellemzőkre építi fel a sztoriját. Bár mindkettőt élvezettel forgatom, az utóbbi kategória közelebb áll hozzám. Margaret Rogerson Hollók varázslata című története is ide sorolható.
Ha szeretted Emily Wilde sztoriját, ezt a könyvet is élvezni fogod. Az alapul választott téma miatt a történet elbeszélésében és sarkalatos pontjaiban felfedezhető az azonosság, de riadalomra semmi ok: a két történet egymástól teljesen független, nem koppintotta egyik szerző a másik ötletét; csupán mindketten ragaszkodtak ahhoz, hogy a tündérek egy másvilág részét képezik, ahol az emberi határok és érzelmek mondhatni értelmezhetetlenek.
Isobel, a fiatal festő lány próbálja az életét hétköznapi vonalon tartani. Nem dől be a tündérek varázslatának, pont annyit kér belőle egy-egy alkotás elkészültekor, ami a mindennapi életüket megkönnyíti, ám a megfogalmazásban és a kivitelezésben sem lehet csapda. Egészséges tartással fordul ezen lények csoportjához, akik között viszont ő maga nagy népszerűségnek örvend a fortélya által. Tudni illik, a tündérek semmilyen alkotási folyamatra nem képesek, mert azonnal elporladnak tőle. Tehát, ha meg akarsz valakitől szabadulni, csak kérd meg, hogy hegyezzen ki egy ceruzát. Egy napon, Isobel az Őszi herceg portréját kell, hogy elkészítse, amely annyira jól sikerült végül, hogy a tündért fajtársai jól meghurcolták érte, ezért revansot szeretne venni – vagy legalábbis előállítani a lányt, hogy viselje a tettei következményeit. A közös út azonban nem várt fordulatot tartogat mindkettőjük számára.
A hollók helyett, számomra a szavak varázsa volt ez a könyv a megfogalmazás szempontjából. Csilingelő és érzékletes, de rejlik benne egyfajta csendes tartózkodás is, amely az elbeszélés során mindvégig garantálja a misztikus köntös fenntartását. A nevek átfordítása kapcsán már megtört viszont a varázs. Bár a Rook gyakorlatban jelenthet Varjút, egy olyan tündér esetén, aki a hollókat erősíti, nem éppen találó az elnevezés.
A történet további egyedi megfogalmazásokat és szóhasználatokat tartalmaz, melyek csupán a szövegkörnyezetből kerülnek megértésre, konkrét kifejtés nem történik. Olyan érzés volt, mintha a szerző úgy gondolná, minden olvasó jártas az ő világképében, így nincs szükség felesleges magyarázatra, de a másik oldalról nézve ez azért kissé zavaró volt a számomra, több ízben elbizonytalanított.
A sztori azonban kárpótolt. Bár a szerelmi szál eléggé légből kapott, ennek mivoltát csak elfogadtam és átlendültem rajta az élvezhetőség kedvéért. Szerettem a felépített világot és a benne elhelyezett bonyodalmat. Egyedi felhangja meggyőző és kedves, nem kérked, nem siet és nem akarja megváltani az olvasót, csupán szórakoztatja. A csavarokban és a megoldásokban rejlő egyszerűséget én a tündérek saját jellemének számlájára írom, szerintem pont evégett állja meg megfelelően a helyét, hiszen ők leginkább a szavak kiforgatásának mesterei.
Az őszi cozy hangulatot maximálisan hozza a Hollók varázslata. Egyszerű, de a maga módján tartalmas kötet, amely nem idealizálja túl a tündérek létét.
Szempontok szerint:
Szereplők: Kellemesek, de nem ismerjük meg egyikőjüket sem túlzottan, így az irányukba tanúsított kötődés felszínes marad.
Történet: Egyszerű és egy irányú, mégis kellőképp szórakoztató ahhoz, hogy könnyen bele lehessen veszni.
Nyelvezet: Oda és vissza vagyok érte! A szavaknak súlya van, néhol éles és csípős, máshol pedig szinte cirógat.
Besorolás: Kortárs szórakoztató irodalom, romantikus.
Esztétika: Gyönyörű a borító és kifejező. Nagyon tetszik, hogy az ősz színeiben pompázik - ahogy a sztoriban is van ennek jelentősége.
Értékelés:
Kedvenc idézetek:
"Élő rózsa vagy egy rakás viaszból faragott virág között. Lehet, hogy örökké fogunk élni, te azonban szebben virágzol, édesebben illatozol és vért ontasz a tüskéiddel."
"Különben is, mi a jó eget kezdenék én férfiak szívével? Abból nem lehet rántottát csinálni."
A könyv adatai:
Kiadó: Kossuth kiadó
Megjelenés ideje: 2025. szeptember 2.
Terjedelem: 352 oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése