Ha csöndben, türelmesen figyeled a tölgyfa leveleit, talán észreveszel köztük egy kedves, vidám arcocskát… Ő Lotti, a tölgytündér. Imád itt lakni, de ősszel neki is meleg vackot kell keresnie. Vajon a szüleinek sikerül meggyőzni, hogy muszáj lesz elhagynia szeretett otthonát?
A népszerű Ella, a fénytündér szerzője ezúttal a változástól való félelem legyőzéséről írt bájos történetet.
A Szabó T. Anna által fordított mágikus szövegből nemcsak Lotti, hanem a könyvet lapozó gyerekek is erőt meríthetnek majd.
Lucy Fleming lélekmelengető meséi szerves részeit alkotják immáron a mindennapjainknak. Ella, a fénytündér gyorsan és könnyen hozzánk nőtt, ahogy Lotti, a tölgytündér is. Sokszor forgatott mesekönyvek ezek, melyeket nem csak a négyévesem szeretett meg, hanem én magam is.
Lotti történetének elbeszélési módja kisebb meglepetésként ért. Ellával ellentétben, az ő életébe verses mese formába nyerünk betekintést. Alapvetően én imádom ezt a műfajt, hiszem, hogy a rímek által még nagyobb érték bújik meg a lapokon, így örömmel fogadtam ezt a változtatást. (Mindezek után azonban kíváncsi leszek, hogy Lili története melyik formában fog érkezni: klasszikus meseként vagy verses elbeszélésként.)
E kis tölgytündér élete csupa móka és kacagás. Csodás otthona és szerető környezete van. A családja tüneményes, a barátai segítőkészek. A mindennapok élményekben gazdagok. Minden szuper, ám egyszer csak észreveszik, hogy a napok egyre hűvösebbek, az otthonukként szolgáló tölgyfa levelei is elkezdtek lehullani. Lotti szülei érzik, hogy lassan itt az idő, amikor ők maguk is elhagyják a fát, és a talajon keresnek új menedéket. A kislány azonban megmakacsolja magát és nem hajlandó a szüleivel tartani. Lotti, utolsó kis kapaszkodó lényként a fán szépen lassan rádöbben, hogy az állandóság helyett, mi az, ami valójában fontos.
Ez a kötet a változástól való félelemről mesél, amely szintén egy olyan téma, amit nem lehet elég sokszor a gyermekek elé tárni. Hiszen, míg egy felnőtt jobban képes elfogadni a folytonos mozgást és sokkal jobban átlátja a mögötte húzódó okokat, addig egy kisgyermek számára ez nem annyira evidens. Ő csak azt látja, hogy van egy működő rendszer, amelyben biztonságban érzi magát, hiszen nincsenek bizonytalan tényezők és ismeri a dolgok menetét. Egyértelmű, hogy az ebből való kiszakadást nem veszik könnyen, hanem szükséges bizonyos mennyiségű érzékenyítés és felkészítés. Lotti története pont erre hivatott. Az évszakok változása által ébred rá a kis tündérke, hogy a félelem nem lehet hosszútávon visszatartó erő, s bármennyire is fél az ismeretlentől, meg kell tennie azt a bizonyos lépést. S hogy mi az, ami ehhez a felismeréshez elengedhetetlen? A szerető közeg, a biztonságot nyújtó szülők, akik végtelen türelemmel fordulnak a csemete felé, hogy az a saját tempójában tudja feldolgozni az új szituációt. S ebben rejlik számomra ennek a történetnek a valódi ereje.
Hihetetlen sikerként élem meg, mikor egy olyan mesekönyvre bukkanok, aminek a grafikája szép, a nyelvezete kellemes, a sztorija aranyos és tanulságos és a legfontosabb: nemcsak nekem, hanem a kislányomnak is tetszik. Ritkán állnak ennyire együtt a bolygók, de Lucy Fleming könyvei nálunk abszolút befutók.
Értékelés:
A könyv adatai:
Kiadó: Lampion Könyvek
Megjelenés ideje: 2025. szeptember 25.
Megjelenés ideje: 2025. szeptember 25.
Terjedelem: 32 oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése