Csak előre vezet az út. Csak a bosszú létezik.
Silla Nordvig túlélte a Csontok útját. Elmenekült Kopából a Véresbárdú Banda kegyetlen vezetőjével. Ám mivel a férfi ugyancsak titkolja a valódi kilétét, mindketten menekülésre kárhoztatnak. A búvóhelyükön Silla új tervet kovácsol: kitanulja, hogyan használja a varázserejét, és megmenti a nővérét. Ehhez csupán a legfélelmetesebb ellenfeleit kell legyőznie: a saját démonjait.
Saga Volsiknak nincs veszítenivalója. Legyilkolták a családját, elvették tőle az országa trónját, és most azt várják, hogyszó nélkül hozzá kösse az életét a trónbitorló örököséhez. Minden megváltozik azonban, amikor a lány rádöbben, hogy a mostohaanyja követte el ellene a legnagyobb árulást. Íseldur királyságában rég holtnak hitt varázslat ébred, és mindent átszőnek a kárhozat sötét szálai. Sillának és Sagának ebben a felbolydult világban kell egymásra találnia- mielőtt örökre elvesznének.
Elég kevés helyen látom Demi Winters Ashers sorozatát, pedig egy elég egyedi hangvételű, sokat adó fantasy sorozatról van szó, amire érdemes figyelmet fordítani. Az első könyv, A csontok útja tavaly jelent meg a General Press kiadónál, és idén év elején már érkezett is a második kötet. Mivel nem rövid vagy éppen könnyen emészthető sztoriról van szó, így érdemes már most, a harmadik rész megjelenése előtt figyelmet fordítani az irányába.
Az első részben a szerző bemutatta az általa elképzelt világot, annak minden furcsaságával egyetemben, valamint megmutatta, mi rejlik a karakterei lelkében. Volt szó függőségről, bizalomról, annak eljátszásáról és egyéb válogatott kínzási módokról. A folytatásban kissé megváltozik a dolgok dinamikája: a korábban megismert csapatnak mindösszesen csak egy része tart már velünk az úton, de a “helyükre” érkeznek új, érdekes arcok, akikkel öröm (vagy épp kevésbé) az élet. Továbbá a történet elbeszélése két fő színtérre tevődik, hiszen már nem csak Silla, hanem Saga életébe is betekintést nyer az olvasó. E kettő pedig nem is lehetne különbözőbb egymástól, de mégis van, ami összeköti őket.
Először is, imába foglalom a szerző nevét, amiért a sztori elejére tett egy rövid összefoglalást az előző kötetet illetően. Hatalmas segítség volt ez a részemre, hogy szépen felszínre törjenek az emlékeim. Tényleg nem egy egyszerű és mindennapos sztoriról beszélünk, így kifejezetten jól esett, hogy nem kellett fejest ugranom bele úszógumi nélkül. Ugyanakkor a könyv első kétszáz oldalával - ahogy az első rész esetén is -, rendesen megküzdöttem. Érdekelt, főként Silla sztorija, hiszen őt már korábbról jobban megismerhettük, de nehezen vettem fel a fonalat. Miután belerázódtam újra a sztori hangulatába és esélyt adtam Sagának is, máris elvesztem a könyvben és élvezettel forgattam a továbbiakban.
Tudni kell, hogy Demi Winters alapos munkát végez. Nem mondanám, hogy sok sallang lenne a lapokon, nem érzem túlírtnak a történetét, de mégis valahogy annyira sok volt a megosztott részlet, hogy úgy éreztem, sosem lesz vége ennek a sztorinak. Egy ideig örültem ennek, mert nem akartam kiszakadni idejekorán ebből a világból, de egy idő után már kicsit túlterheltnek éreztem magam. Szóval, ha belekezdesz, akkor adj neki időt, hogy elmélyülhess benne, ne akarj vele úgymond haladni, mert az megöli az élményt. Tanulj a hibámból. Ezt leszámítva viszont nagyon is a helyén volt benne minden.
Megmozgatott, rengeteg érzelmet váltott ki belőlem. Annyira jó érzés olyan könyveket forgatni, amelyek esetén a szereplők érzelmi reakciója valóságos, átgondolt és megfelelően alátámasztott. Szerettem, hogy hibáznak, hogy félnek, néhol elbuknak vagy éppen összeroppannak. Azért nem semmi dolgokon mennek át, ezek a traumák pedig súlyos nyomot hagynak az emberen. Demi Winters borzasztó jól formálja meg a karaktereit, hogy azok nem csupán kilépnek a lapokról, de az olvasóban fel sem merül, hogy mindösszesen a képzelet szüleményei.
A sztori is nagyon jól összetett, kellőképp kidolgozott, bár tény, hogy a második részben leginkább az érzelmeken van a hangsúly. Van is mit a karaktereknek rendbe rakni magukban, így ezt el tudtam fogadni.
Ha erőteljes, de mégis csendesen csordogáló fantasy történetet kerestek, akkor jó szívvel tudom ajánlani ezt a sorozatot. Le is fog kötni hosszú időre, így amiatt se kell aggódnod, hogy vajon mit olvass. Sok szempontból más, mint a megszokott, de pont ez teszi annyira jóvá. Kellőképpen átgondolt, és jól megdolgoztatja az olvasót is. Kicsit beléd mélyeszti a karmát is, de rá se ránts: amíg nem hagyod elfertőződni, semmi bajod nem esik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése