A tizennégy éves Mona más, mint a város védelmével megbízott mágusok: nem tudja uralni a villámlást, nem tud beszélni a vízhez. Familiárisa egy kovászkeltető, mágiája pedig kizárólag kenyéren működik. Kényelmes életet él a nénikéje pékségében, ahol mézeskalács embereket bír táncra.
Élete azonban fenekestül felfordul, amikor egy holttestet talál a pékségben. Egy orgyilkos járja a város utcáit, varázsnépekre vadászik, és úgy tűnik, Mona a következő célpontja. Ráadásul a hirtelen mágusok nélkül maradt, káoszba zuhant városban talán még az orgyilkos lesz Mona legkisebb problémája…
Akik ismernek, tudják, hogy nagyon szeretem a “cozy” besorolású könyveket. Legyen romantikus, krimi vagy éppen fantasy, nekem jöhet. Májusban pedig mindenkinek kijárt egy, aki az OlvasóKvartettel együtt szokott olvasni, ugyanis az én döntésem volt, mi legyen a havi közös könyv és végül egy sütőporos kalandra esett a választásom. Így ismerkedtem T. Kingfisher Varázslókalauz önvédelmi sütéshez című könyvével több követőnkkel egyidőben.
Ebben a regényben az olvasó elmerülhet a tésztagyúrás rejtelmeibe. Na jó, csak viccelek, nem ennyiből áll a sztori! A nyitójelenetben már kapunk egy hullát, aki a pékség konyhájában fekszik, keresztbe az ajtóban, így akadályozva a reggeli előkészületeket. Meg hát amúgy is, tudvalevő, hogy semmi keresnivalója nem lenne ott. Mona talál rá, a fiatal varázsos, akinek a tehetsége mindösszesen a tésztáig terjed. Mondhatni, megtalálta ezáltal a legjobb helyet, ahol csak lehet. Mármint nem a holttest mellett, hanem a pékségben. A helyzet azért bonyolódik, mikor kiderül, hogy valaki vagy valami a varázslattal rendelkezők életére tör. Mona is veszélyben van, meg amúgy gyanúsítottá is válik a hulla kapcsán, szóval nem egyszerű kaland vár rá és az olvasó, ha úgy dönt, vele tart.
Tudni kell, hogy ez a könyv ifjúsági kategóriába tartozik. Mondjuk, mivel gyilkossággal kezdődik, így bennem ez a gondolat nem fordult meg, de mikor elkezdtem olvasni a sztorit, rá kellett jönnöm, hogy így van. Mona testben és lélekben is gyerek, így a helyzetmegélései, a reakció mind-mind eszerint alakulnak. Ez nem rossz dolog, csak jó előre tisztában lenni vele, hogy ne legyenek téves elvárásaink a könyvet illetően. Mona leginkább humorral küzd meg a stresszes helyzetekkel, felnőttként tuti fejlett szarkazmussal fog rendelkezni, hiszen már most aktívan bontogatja a szárnyait. Túlgondolja a dolgokat, mindenre rápörög és egy kicsit azért bizonytalan is. Szerintem mindez miatt szerethető, ám egy kicsit sok karakter. Ha épp egy másik sztorival megszakítottam ennek a könyvnek az olvasását, nehezen rázódtam vissza a hangulatába.
A sztoritól nem kell világmegváltást várni, ez a könyv abszolút szórakoztatás céljából született meg. Vicces helyzetek, érdekes karakterek és nevetésre késztető párbeszédek váltják egymást egészen a végkifejletig, ahol azért a szerző egy kicsit odapirít a közönségnek. A sztori tetőpontja igencsak meghatározó, kissé megható, de elsősorban ütős.
Nekem ennyi elég volt, hogy megkedveljem a szerzőt. Azóta elolvastam a másik könyvét is, ami már egy más kategóriába tartozik - és sokkal jobban magával is ragadott. Szóval csekkoljátok T. Kingfisher műveit a Kossuth kiadó kínálatában, mert megéri.
Szempontok szerint:
Szereplők: Mona szerintem egy kicsit túltolt karakter lett, dehát fiatalság, bolondság, végtére ennyi épp belefér. A többiek rendben vannak szerintem. Van egy kis vadóc a sztoriba, egy megfáradt királynő, a főgonosz és a spanjai meg néhány fontosabb statiszta. Az viszont biztos, hogy az én kedvencem Bob volt, a pöfögő, mormogó kovász. Hatalmas forma! Külön könyvet Bobnak!
Történet: A nyitójelenet miatt azt hittem azért erősebb lesz a sztori vezetése, de inkább visszatért a kreatív szórakoztatás műfajához. Ezt sem bántam, csak másra számítottam. Szóval a sztori egyenes ágon halad előre. Alapvető célja a kikapcsolódás lehetőségének megadása, de azért Mona karakteréből sok mindent kiolvashat az olvasó, többek között, az önbizalomépítés folyamatát, valamint a gyakorlás eredményességét és nem utolsósorban a gazdag képzeletből fakadó lehetőségeket.
Nyelvezet: Hihetetlen gyorsan olvasható. A szavak csak úgy legördülnek az olvasó ajkáról, előre tudod már, mi lesz oda írva, annyira hétköznapi a megfogalmazás. Mindezt abszolút pozitívumként mondom!
Besorolás: Kortárs szórakoztató irodalom, ifjúsági fantasy.
Esztétika: A borító megtévesztő: attól, hogy van rajta egy kis mézeskalács, nem válik téli hangulatú regénnyé. Köze sincs az évszakhoz, mindössze az a kis cukipofa aktív szereplőként van jelen a lapokon. Szóval olvassátok bátran, ne várjátok meg vele a hideget csak emiatt.
Értékelés:
Kedvenc idézetek:
"Ha időd nagy részét egy döglött lóval töltöd, megtanulod tisztelni mások fura kisállatait."
"– A hősiesség tényleg rossz szokás. Elég egyszer hősiesen cselekedned, az emberek utána már elvárják tőled."
A könyv adatai:
Kiadó: Kossuth kiadó
Megjelenés ideje: 2024. április 23.
Terjedelem: 350 oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése