Jongdzsu kiégett, pedig megvolt mindene, ami miatt sikeres és szerencsés emberként tekinthettek rá a szülei, barátai, kollégái, és ami miatt neki magának is sikeres és boldog emberként kellett volna tekintenie önmagára: lendületesen induló karrier, házasság és mozgalmas, izgalmas élet Szöul világvárosi forgatagában.
Azután valahogy egyik napról a másikra kifogy belőle a lendület, az erő: egyre többször, egyre hevesebben jut eszébe régóta eltemetett gyermek- és ifjúkori álma, az, hogy könyvek között él, hogy van egy saját könyvesboltja. Végül vesz egy hatalmas levegőt, összeszedi a bátorságát és nekirugaszkodik, maga mögött hagyja a régi életét: felmond a munkahelyén, elválik a férjétől, kiköltözik Szöul egyik csendes, Hjunam-tong nevű külvárosi negyedébe, és megnyitja a könyvesboltját.
Olvas, dolgozik, tanulja és figyeli a boltját, saját magát és legfőképpen az embereket, akiket kezdetben a véletlen sodor be hozzá, később viszont már az a békés és barátságos hangulat, amely révén a boltja hívogatón otthonos és megnyugtató szigetként várja és fogadja be a nagyváros űzött lelkeit, hogy ők is rájöhessenek: az irodalom, a könyvek ereje szinte kimeríthetetlen, és soha nem késő megállítani a rossz irányba kanyarodó cselekményt és elölről kezdeni mindent. Tiszta lappal.
Ha az életed egymerő rohanás és már képtelen vagy lelassulni a rád rakódott stressz miatt, akkor vedd magadhoz Hvang Borum A könyvesbolt című regényét és adj magadnak fél órát. Ennyi elég is lesz, hogy érezd a változást.
A koreai szerzőknek megvan a maga sajátos, másokkal össze nem téveszthető hangja. Kellemesen, lágyan csengő, kissé távolságtartó, az érzelmeket kordában tartó, de összességében kedves és puha előadásmód, amely magként elveti az olvasó lelkében a gondolatokat, hogy fejlődhessenek és virágba borulhassanak. A könyvesbolt esetén sincs ez másként. Otthonos érzést vált ki az olvasása, amibe kényelmesen elmerülhetünk, mikor már nem bírjuk tovább a hétköznapok sodrását. Tiszta mindfullness élmény volt számomra ez a kötet.
A történet kellemes és lassan csordogáló. A valódi hangsúly nem az eseménysoron helyezkedik el, hanem a szituációkba betűzött kimondott, vagy éppen csupán a lélekben elsuttogott gondolatokon van. A szerző egy olyan központi témára igyekszik hangsúlyt fektetni, ami mindenki életében felüti legalább egyszer a fejét, ez pedig a kiégés. Legyen szó munkáról, családról vagy pusztán érzelmi oldalról, de egyszer eljön az a pont – ha nem vesszük időben észre és teszünk ellene -, mikor azt érezzük, hogy elfáradtunk és képtelenek vagyunk tovább folytatni az eddigi megszokott tevékenységet. A stressz kizsigerel, a feladatok és az aggodalom eluralkodik rajtunk és úgy érezzük, nincs kiút. Hvang Borum alaposan körüljárja ezt a témát, az életre hívott karakterek által többféle szituáción keresztül foglalkozik vele, amivel az olvasó sokszor egyfajta AHA-élményt él meg. Rengeteg cetlit helyeztem el ebben a könyvben, tucatnyi gondolat hagyott bennem nyomot.
A tartalom pedig egy csodás környezetbe van elhelyezve, hiszen mi is lehetne jobb helyszín a kitárulkozásra és az önmonitorozásra, mint egy magánkézben lévő könyvesbolt, amely nem kíván a multik közé törni, hanem igyekszik a saját létjogosultságát megtalálni úgy, hogy az megfeleljen a tulaj szemléleteinek is. A szerző részben érinti a témát, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy újdonsült vállalkozónak, s hogy milyen kompromisszumok megkötése elengedhetetlen ahhoz, hogy működőképes legyen az ötlete. Figyelmeztet arra is, hogy bizonyos időszakonként meg kell állni, hátra kell lépni és tisztes távolságból átgondolni, hogy az elképzelt irányvonal még mindig megfelel-e a saját értékrendünknek és a piaci viszonyoknak, vagy letértünk esetleg a kijelölt útról. Különösképp a vége felé, nem értettem egyet Jongdzsu minden döntésével, de ez a nézetkülönbség is az elfogadás irányába terelt - elvégre nem csak az én igazságom létezik.
A könyvesbolt rengeteget ad az olvasónak. Milliónyi gondolat ragadott meg, s ezek közül most leginkább a munkával kapcsolatos okfejtések azok, amiket azóta is a nyelvemen forgatok. Komolyan elgondolkodtam rajta, hogy egy példányt pusztán véletlenből otthagyok a felettesem asztalán, mert úgy hiszem, hogy vannak benne olyan gondolatok, amelyek egyeznek az ő látásmódjával is, s lehet pont ez a kis motiváció segítené elő a további fejlődést.
Végszóként megismétlem önmagam: ha úgy érzed, hogy kezdesz elfáradni, vagy már túlontúl elcsigázott vagy, akkor adj magadnak kapaszkodót: pihenj meg te is Hvang Borum történetének lapjain.
Szempontok szerint:
Szereplők: Minden karakter visszafogott és illedelmes. Minél inkább megismerjük őket, annál jobban kiderül, hogy a lelkük mélyén ők is szeretnek szabadon és mélyen érezni, ám ezt csak azoknak mutatják meg, akikben maximálisan megbíznak.
Történet: A regény alapja egyszerű és közérthető, mentes a fordulatoktól és a nagy meglepetésektől, de mivel ennek a kötetnek abszolút nem ez a célja, így szerintem ez nem von le egy fikarcnyit sem az élvezeti értékből. Ez a könyv egy csoda.
Nyelvezet: Egyszerű és közérthető, mindösszesen a nevek okozhatnak némi fejtörést, ha nem vagyunk a keleti stílushoz szokva. A végéig jellemzi egyfajta tiszteletteljes távolságtartás.
Besorolás: Kortárs szépirodalom.
Esztétika: A kiadvány gyönyörű. A borítóról áradó hangulat megegyezik a belsővel. A fejezetek végén található haladásmérő kreatív és kedves megoldás, egy kutyát sétáltató nő jelzi, hol járunk a sztoriban. A fejezetek címe is mind megérne külön egy gondolatot. Gondos kezek foglalkoztak ezzel a csodás kötettel.
Értékelés:
Kedvenc idézetek:
"Ha te magad sem hiszed, hogy győzhetsz, ergo eleve vesztesként indulsz, ne is számíts győzelemre!"
"Nem gyűjtök pénzt, mert nem jön velem a sírba. Nem gyűjtök haragot, mert elszívja az erőm. Nem halmozok problémás kapcsolatokat, mert beárnyékolnák a szabadságom."
A könyv adatai:
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Megjelenés ideje: 2025. június 10.
Terjedelem: 376 oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése