Áldás vagy átok, ha valaki érti, mit mond a szél? Milyen sors vár arra, aki a Nap aranyára és a Hold ezüstjére vágyik? Boldog életet élhet, aki soha nem néz szembe a sötétséggel? Mészöly Ágnes felnőtteknek szóló „gonosz” meséit nemcsak sajátos hangulatuk teszi különlegessé, hanem az is, hogy a tizenhárom történet mindegyikét Viive Noor észt illusztrátor egyedi világú képei ihlették.
A mesék csak a gyerekeknek valók? Ugyan, kérlek! Hiszen pont ezért szeret a könyvmoly olvasni, hogy elmerülhessen egy másik világba - csupán a keret más.
Mészöly Ágnes Nap aranya, Hold ezüstje című kötete a felnőtt olvasókat célozza meg. A kiadvány tizenhárom történetet foglal magába, amelyek mindegyikét Vior Noor, észt illusztrátor munkássága ihlette. Az inpsirációul használt képek mindegyike megjelenik a lapokon, s játékra hívják a könyvforgatót. Minden novella elolvasása előtt alaposan megszemléltem a hozzá tartozó illusztrációt, különös figyelmet fordítva a részletekre, majd monitoroztam a bennem kiváltott érzések mibenlétét. KÍváncsi voltam, milyen gondolatok születnek bennem, majd ezt követően még érdekesebb volt felfedezni, hogy Mészöly Ágnes fejében miként alakult a látvány ugyanazon képet szemlélve. Az eredmény megdöbbentő volt. A két elképzelés köszönőviszonyban sem volt egymással, de ezzel a kis játékkal még minőségibbnek éreztem a kötettel töltött időt.
Úgy vélem, egy mese- vagy novellásgyűjteményt sem érdemes egy ültőhelyben végig lapozni. A különálló egységek miatt érdemes hagyni, hogy külön-külön megérjenek a lelkünkbe. Szerintem akkor érdemes leginkább forgatni, mikor szeretnénk egy kicsit kiszakadni a mindennapokból, de az időbeosztásunk nem engedi meg, hogy pár oldalnál többet haladjunk. Ilyenkor egy-egy jó sztorit előkapva akár a teljes napot meg tudjuk alapozni. S én pontosan így használtam ezt a könyvet is: többnyire munka előtt forgattam és kifejezetten jótékony hatással volt rám. Amikor épp elkalandoztam volna vagy már megfáradtam, eszembe jutott a sztori és képes volt mentálisan továbblendíteni a következő teendő irányába.
Ha belelesünk a kötetben fellelhető illusztrációkba, akkor hamar egyértelművé válik, hogy nem könnyed tájképekről szól ez a kötet. Komor, sötét hangulatú, erőteljes vonalakkal ellátott, több ízben megrendítő. A mesék nem hazudtolják meg ezt a kisugárzást, de azért bőven ellátják újabb és újabb árnyalatokkal. Mészöly Ágnes fantáziája gazdag, gondolkodásmódja egyedi. Történetei kellemesen megborzongatnak, ötletei pedig szórakoztatnak. Hozzám a Hercegnő és a Sötétség farkasa került leginkább közel. Ahogy a legtöbb esetben, itt sem erre a kimenetelre számítottam, és pontosan emiatt érzem úgy, hogy szélesítette a látásmódomat.
Minden történetnek megvan a maga mondandója. Mesék a javából. Érdekes, meglepő és közel sem megszokott módon szövi a cselekményt a szerző, miközben nem felejti el néha a lapokra csempészni a magyar mesemondási motívumokat is. Jó érzéssel forgattam ezt a könyvet. Komfortzónán kívüli élmény volt, de megérte átlépni érte a saját határaimat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése