Amikor a barátokból ellenségek lesznek, határtalan pusztítást tudnak okozni.
Oliver Marks tízéves börtönbüntetése végéhez ér, és a szabadulása napján az az ember fogadja, aki lecsukta őt. Colborne nyomozó visszavonul, de előtte tudni akarja, mi történt valójában egy évtizeddel korábban.
Oliver egyike annak a hét színinövendéknek, akik Shakespeare-t tanulmányozzák egy elit művészeti főiskolán. Ők heten ugyanazt a szerepet játsszák a színpadon és az életben: hős, gonosz, zsarnok, csábító, szende, statiszta.
Viszont amikor a szereposztás megváltozik, és a mellékszereplő sztárságra tör, a színjáték veszélyesen átszivárog a valóságba, és egyiküket holtan találják.
A többiek életük legnagyobb alakítása előtt állnak: meggyőzni a rendőrséget és magukat, hogy ártatlanok.
Fedezd fel sötét, drámai fordulatait!
Az idei évben melyik olvasmányod esetén érezted leginkább azt, hogy nem neked írták? Nekem ez M. L. Rio Mintha gonoszok volnánk című regénye volt.
Igazából már a 2022-es megjelenése óta foglalkoztatott ez a könyv, de mindaddig nem kerítettem rá sort, míg az OlvasóKvartett egyik tagja, Zsófi, be nem dobta a júniusi közös könyv jelöltjei közé. Nagyon örültem, mikor végül ez került ki győztesen a megmérettetésből, de a boldogságom hamar váltott át kiábrándultságba - és ezzel nem voltam egyedül. A kis olvasókörünk több tagja is hasonló tapasztalattal zárta végül a könyvet, mint én.
A történet nagyon érdekes indul, hiszen Oliver életébe abban a pillanatban kapcsolódunk be, mikor a rácsokat felhúzzák és újra kilökik a nagyvilágba. A kiszabott büntetés letöltése után az ügyével korábban megbízott nyomozó várja, aki hiába vonult nyugdíjba, nem tudja elengedni a múltat: tudni szeretné, mi történt tíz évvel ezelőtt a főiskolán, miért kellett egy diáknak meghalnia – s egyáltalán ki volt az elkövető. Valóban Oliver vagy ártatlanul ült?
A regény sajátos hangulatát maga a színi társulat és a piedesztálra emelt Shakespeare biztosítja. Az olvasó előtt kibontakozó történet valójában egy nagy színi előadás, amelyet az élet írt, de a régen elhunyt drámaíró alakított. A diákok minden lélegzetvételben az ő munkásságával foglalkoznak. Egyfajta tisztelgés ez M. L. Rio részéről, ugyanakkor a lapokon már-már mániákus rajongás fedezhető fel. Nem lehetett ezt a regényt könnyű megírni, a sok beépített jelenet és átvett karakter végett, de véleményem szerint több ízben átlépte az egészséges határt, ami végül a sztori hitelességét rengette meg.
A színészekről szóló sztereotípiákra ez a kötet tökéletesen ráerősít, maga a szerző is erre építette fel a karaktereit. Ennek köszönhetően nem tartogat túlzott meglepetést, a fordulatok adják magukat, a végjátszma pedig kevés ahhoz, hogy tartós nyomot tudjon hagyni maga után.
Ha ebben a regényben valamit igazán értékelni lehet, az maga a megvalósítás, a szerző valóságba beillesztett színi produkciója. A régmúlt gondolatokat új értelemmel próbálta felruházni, ám a mértékletességről megfeledkezve végül pont emiatt omlott össze az egész. Maradjunk annyiban, hogy meglettem volna e könyv elolvasása nélkül is.
Szempontok szerint:
Szereplők: Nem dolgozik nagy szereplőgárdával a szerző, de ha időszakosan vagy épp párhuzamosan olvassuk a kötetet, akkor a karakterek semlegessége miatt nehezen elkülöníthető ki kicsoda. Bár ezt annak is be lehet tudni, hogy valójában egyikőjük sem mozgatott meg bennem semmit, mindvégig semlegesek maradtak. Emiatt számomra bárki más is lehetett volna az áldozat vagy elkövető, nem tudott volna azzal sem az érdeklődésemet felkelteni a szerző.
Történet: A legnagyobb meglepetés a történetben talán az, hogy mindenki számára hamar egyértelművé válik, ki volt az elkövető és mi volt a valódi indítéka. A múltbéli sztori felvázolását időszerűen megszakította a jelen, melyben Oliver a nyomozónak mesél és a hozzáfűzött gondolatai által gazdagítja a fiatalkori eseményeket. Számomra ezek a részek voltak azok, amelyek adtak némi élvezeti értéket is.
Nyelvezet: A történetbe konkrét jeleneteket emelt be a szerző Shakespeare munkásságából, ami eleinte különleges felhangot ad a sztorinak, ám idővel inkább tehernek hat. Túlzásba vitte, emiatt nehezen olvashatóvá vált.
Besorolás: Kortárs szórakoztató irodalom, thriller.
Esztétika: A kötet kétféle borítóval jelent meg. A koponyás minden kétségen felül szebb, mint a halott madaras, ám utóbbi dramaturgiai értéke vitathatatlan.
Értékelés:
Kedvenc idézet:
"De a miénkhez vagy a Lear királyhoz hasonlatos tragédiák már csak így törik össze a szíved: egészen a legutolsó percig elhitetik veled, hogy még lehet boldog a vége."
A könyv adatai:
Kiadó: Könyvmolyképző kiadó
Megjelenés ideje: 2022. október 17.
Terjedelem: 387 oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése