Rian Sutter általában nem flörtöl nyilvános helyen, de amikor észreveszi, hogy egy dögös, öltönyös pasi figyeli, akkor arra gondol, hogy aznap talán rámosolygott a szerencse. Vagy erről van szó vagy pedig arról, hogy bejönnek neki az izzadt, jóganadrágos nők, akik edzés után rohannak bevásárolni.
Mint kiderül, egyik sem.
Pierce Whitfield el sem hiszi, hogy milyen szerencsés, amikor sikerül megtalálni azt a nőt, aki meghúzta a kocsija fényezését. De amikor felelősségre vonja a szívdöglesztő teremtést, aki elmenekült a tett színhelyéről, rájön, hogy ketten vannak, és az ikerpár másik tagjára zúdította rá a vádjait. Miközben megbeszélik a javítás költségeit és izzani kezd közöttük a levegő, Rian és Pierce ráébred, hogy nemcsak vonzódnak egymáshoz, hanem még más is közös bennük. Mind a ketten ugyanazt a csodás házat akarják megszerezni Hamptonsban, és egyikük sem akarja harc nélkül átengedni. Vajon képesek-e a szenvedélytől fűtött vetélytársak lángra lobbantani bimbózó románcukat anélkül, hogy minden porig égne?
Nagyon szeretem a Maxim kiadó által forgalmazott könyveket. A könyvespolcomon egy teljes sor az ő kiadványaikkal van feltöltve. A jó kis akciókat kihasználva hamar betáraztam azokat a köteteket a korábbi években, amelyek felkeltették az érdeklődésemet, ám az időhiány nagy úr volt és a nagyja még a mai napig olvasatlan maradt, pedig sokszor tekintek rájuk azóta is vágyakozva. Az idei évem úgysem az olvasásról szól elsősorban, semmiféle elvárást nem támasztok magam iránt, így végre lekerült ezen vágyott regények közül egy a polcról. Az első választásom Helen Hunting Piszkosul akarlak című könyvére esett. Ez a kötet a Passion válogatásból került ki, amely egy viszonylag új alkategóriát határoz meg a kiadónál. Ez az érzelmileg szórakoztató irodalmi regényeket foglalja magában, amelyekre már erotikus jeleneteket is tartalmaznak; leginkább a new adult kategóriát ragadják meg.
A borító első látásra szerelem volt, pedig ismertek, én abszolút nem rajongok az ilyen típusú könyvekért, sőt, annyira megragadott, hogy a fülszöveget el sem olvastam, mielőtt megvettem volna. Biztos vagyok benne, hogy ez is egy hatalmas lökettel látott el a könyv kapcsán, hiszen nagy kíváncsisággal és jó gondolatokkal indultam neki a közös kalandunknak.
A történet alapját egy, a könyvek világában nagyon elhanyagolt szakma adja, amelynek leginkább külföldön van nagy jelentősége. A házak vételéről, felújításáról és eladásáról szóló műsorokkal tele van néhány tévécsatorna, a nap szinte bármelyik szakaszában találhatunk legalább egy műsort, ami erről szól. Bevallom, bűnös élvezettel szoktam ezeket nézni, így látni, hogy egy regényben is megjelenik, számomra maga volt az igazi örömforrás. A szakma és a velejárói nem töltenek túl sok oldalt ki a kötetben, de ennek ellenére úgy érzem, hogy a megfelelő dózist adagolta a szerző, mivel folyamatosan szem előtt tartotta a soron következő feladatot és fokozatosan adagolta a partszakasz által nyújtott lehetőségeket is, így én maximálisan meg vagyok ezen részével elégedve – főleg, mert a szerző mert egy kis humort is belecsempészni a monoton munka világába.
De ugye ez nem egy lakberendezős könyv, hanem egy romantikus regény, így hát nem lehet figyelmen kívül hagyni a két főszereplőt és a közöttük kibontakozó románcot. Az indítás nagyon jó, egyedi megoldást választott a szerző. Tetszett, ahogy a két karaktert folyamatosan egymás útjába tette anélkül, hogy az erőltetettnek hatott volna. A közöttük kibontakozó kapcsolat pedig végtelenül aranyos. Persze, akadnak forróbb jelenetek – s ezáltal kissé szabadosabb fogalmazás, de nem ezek viszi el a hátán a teljes sztorit, aminek kifejezetten örültem. A szerző nem bocsátkozik oly sokszor részletekbe, így nem azt érzi az olvasó, hogy egy semmiről sem szóló szexkönyvet tart a kezében. Az erotika a megfelelő mértékben van adagolva. Érdekes, mert Rian nem egy könnyen szerethető lány, még a könyvforgató számára sem. Számomra nagyon idegesítő volt, hogy mennyire a múlton lovagol, ahelyett, hogy a jelenben létezne. Egyfelől megértettem, mert a testvérével együtt nagyon sok mindenen mentek keresztül, de olyan gondolatmeneteket tudott produkálni, ami már üldözési mániára utal. Egy ennyire okos és érzékeny nő ne tudjon ilyen mélyre süllyedni folyton. Szerencsére Pierce pajkossága és odaadása ezt megfelelő mértékben ellensúlyozta, így a főhősnő karaktere nem hatott negatívan az eseményekre.
Az egyetlen jelentős problémám magával az írásstílussal adódott. A szerző sokszor ismétli önmagát, amivel nem az általa vágyott hangulatfokozást éri el, hanem visszájára csap: idegesítővé válik. S mindezt túlságosan egyszerű nyelvezettel teszi. Biztos vagyok benne, hogy ez nem a fordítónak, Ipacs Tibornak róható fel, mivel rengeteg könyvet olvastam már általa és tudom, hogy ő remekül végzi a munkáját; az eredeti írást hitelesen adja vissza. Tehát Helen Hunting az, aki végtelen egyszerűségével, bagatell módon adja elő a történetet. Egyfelől jó, mert ezzel is erősíti a limonádé stílust, másfelől az én igényeimhez mérten kevés volt, még egy ilyen könyv esetén is.
Még egy apróságra szeretném felhívni a figyelmet: érdekesség, hogy ez a könyv egy sorozat harmadik része. Ha ezt még anno a beszerzéskor megláttam volna, biztos vissza is teszem, hiszen az első kettő hiányában nem mertem volna belekezdeni. Nos, jelen esetben csak egy zsánerbe tartozó könyvekről van szó, nem valódi sorozatról, így a Piszkosul akarlak valójában egy önálló regény, így bárki bátran kézbe veheti, aki érdeklődik az irányába. A szerzőtől ez az első regény, ami magyarul is megjelent és nemsokára érkezik a Shacking up 1. része is, mely a Költözz az ágyamba címet viseli.
Szereplők: A kulcs az egyszerűségükben rejlik. A szerző igyekezett mindannyiuk részére egy nehézségekkel telt életutat kialakítani, de alapvetően mindannyian roppant egysíkúak. Jellemfejlődés nem tapasztalható egyik karakter esetében sem, csupán a bennük rejlő lehetőségeket hozta felszínre.
Történet: A regény házvadászattal és azok felújításával foglalkozó részletei is igencsak jól sikerültek, így bár ez csak a keretrendszer fixálására szolgál, mégis élvezetes megvalósítást mutat. A romantikus irányvonal a karakterek jelleméhez illő. Alapjáraton egyszerű, de a lehető legtöbbet hozta ki belőle a szerző.
Nyelvezet: A könyv olvasása nem ad nyelvi szempontból meghatározó érzést. A szerző nagyon egyszerűen fogalmaz, kicsit közhelyesen. Sokszor ismétli önmagát, amellyel a feszültség és kíváncsiság fokozását szerette volna elérni, ám a gyakorlatban ez inkább idegesítő.
Besorolás: A regényben található néhány erotikus rész, valamint a szereplők is fiatal felnőttek, így az úgynevezett new adult kategóriába tartozik. Limonádé szintű romantikus könyv.
Esztétika: Imádom a Maxim kiadóra jellemző behajtott füles borító-megoldást. Ez stabillá teszi a regény gerincét, mivel az anyaggal nem spóroltak, így könnyen tartható, forgatható, törésmentesen. A belső oldalon megjelenő illusztrációk pedig még inkább fokozzák az élményt. A fedőlap alatt található női kép nagyon jó hangulatú. A hátoldalon található férfi is esztétikus.
Értékelés:
Kedvenc idézetek:
"Ha megmondod annak, akié a szíved, hogy szereted, akkor ez erőt ad neki – olyan erőt, amivel teljessé tehet, vagy összedöntheti a világodat."
"Egy kényelmes fotelben ül, a kezében egy nagy adag valamit szorongatva. Ezúttal nem öltönyt visel. Koptatott farmer és póló van rajta, amin egy hot-dog látható. Nem hittem volna, hogy ez lehetséges, de ugyanolyan jól néz ki farmerben, mint öltönyben – ha nem jobban. Ez szörnyen tisztességtelen. Főleg, hogy minden lányos porcikám ennek megfelelően reagál.."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése