2021. január 15., péntek

Csak mi, egyedül az univerzumban, vagy mégsem? Avi Loeb: Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomai - VILÁGPREMIER + Részlet


Az éjszakai égre tekintve érzi csak igazán az ember, hogy mennyire apró porszemét képezi csupán a világnak. Az égitest, ami az otthonunk sok évszázada, egy valódi csoda. De vajon léteznek mások is, akik egy másik bolygón, egy másik naprendszerben is hasonlóképp gondolkodnak?
Ha az előző kérdésre hisszük, hogy a válasz igen, akkor elgondolkodhatunk azon is, hogy vajon milyen fejlettségű technológiát birtokolnak. Vajon képesek átlépni a számunkra még egyelőre a sci-fi regények lapjain létező egységeket, mint például a fénysebességet? 

Vajon a különböző - egyelőre - megmagyarázhatatlan dolgok, mint például a 2017-ben megjelent ’Oumuamua alátámasztásként szolgálhat a földönkívüli lét valójában egy teszt volt a részükről a kapcsolatfelvételre? 

Avi Loeb alaposan körüljárja e témát Földönkívüli - Egy idegen civilizáció első nyomai című könyvében, melynek világpremierje január 26-án várható. A magyar kiadást az Agave Könyvek hozza el részünkre, a fordítói munkálatokat Farkas Veronika végezte.


Avi Loeb: Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomai
(Extraterrestrial: The First Sign of Intelligent Life Beyond Earth)



Fülszöveg:

A Harvard egyik legjobb csillagásza elénk tárja vitákat kiváltó elméletét arról, hogy a naprendszerünket nemrégiben egy távoli csillagrendszerben élő, fejlett földön kívüli civilizáció látogatta meg.

2017 végén egy hawaii obszervatórium kutatói megpillantottak egy objektumot, amely a naprendszerünk belsejében száguldott, méghozzá olyan gyorsan, hogy csak egy másik csillagról érkezhetett. Avi Loeb, a Harvard csillagászati tanszékének vezetője bebizonyítja, hogy az ’Oumuamua névre keresztelt jelenség nem lehetett aszteroida; ahhoz túl sebesen mozgott, túl furcsa pályán haladt, és nyomát sem mutatta gázképződésnek vagy szétesésnek. Szerinte csak egyetlen lehetséges magyarázat képzelhető el: az objektum egy távoli, földön kívüli civilizáció fejlett technológiai eszköze.
Ebben a könyvében Loeb végigvezeti az olvasót naprendszerünk első bizonyítottan csillagközi látogatójának izgalmas történetén. Felvázolja nagy felzúdulást kiváltott elméletét és annak jelentőségteljes következményeit, amelyek mind a természettudományra, mind a vallásokra, mind fajunk és bolygónk jövőjére hatással lehetnek. A Földönkívüli elgondolkodtató útja a tudomány, a téridő és az emberi képzelet legtávolabbi zugaiban azt sugallja az olvasóknak, hogy a határ a csillagos ég, és hogy érdemes nyitott elmével elgondolkodni azon, amit ott találhatunk. Bármilyen különösnek is tűnik.

A Harvard professzora szerint 2017-ben idegenek látogattak meg bennünket – és még többen jöhetnek
– Reed Tucker interjúja Avi Loebbal; The New York Post 

„Vannak, akik nem fogadják el annak lehetőségét, hogy más civilizációk is léteznek” – nyilatkozta Loeb a New York Post-nak. – „Úgy vélik, különlegesek és egyediek vagyunk. Azt hiszem, ez egy előítélet, amelytől meg kellene szabadulnunk.”

„Annak elfogadása, hogy – akár a szemetén keresztül is – kapcsolatba lépett velünk egy idegen faj, komoly kutatást indíthatna a további szemetek felkutatásához, ami például a Hold és a Mars átkutatására ösztönözne bennünket, például olyan törmelékeket keresve, amelyek évezredekkel vagy akár egy millió évvel ezelőtt zuhantak le. De ami még fontosabb: minden további felfedezéssel újradefiniálhatjuk az univerzumban elfoglalt helyünket.”

A teljes interjú eredeti nyelven:



Ajánlások 

„A tudományos világot megosztja Loeb felfedezése. A professzor szerint ugyanis az ’Oumuamua névre keresztelt aszteroida valójában egy csillagközi objektum, melyet egy másik civilizáció hozott létre.”
(The New York Post)

„Meghökkentő. . . Loeb elgondolkodtató népszerű tudományos munkája szórakoztató olvasmány mindazoknak, akik szívesen gondolkodnak el azon, vajon az emberek egyedül vannak-e az univerzumban.” 
(Publishers Weekly)

„Hasznos, ha szkeptikusan közelítünk a merész ötletekhez. De az is fontos, hogy nyitottak legyünk a merész alternatívákra, és végiggondoljuk a lehetséges következményeiket. Avi Loeb pazarul megírt könyve arra készteti az olvasót, hogy kreatívan és ösztönző módon gondolkodjon az univerzum ismeretlen részein létező intelligenciák lehetőségéről."
(Sean Carroll, The New York Times; a Something Deeply Hidden: Quantum Worlds and the Emergence of Spacetime című könyv szerzője)

„Provokatív és izgalmas könyv. Loeb arra biztat bennünket, hogy gondolkodjunk merészen és számítsunk a kiszámíthatatlanra.”
(Alan Lightman, The New York Times; az Einstein’s Dreams and Searching for Stars on an Island in Maine szerzője)

„Izgalmas és sokatmondó esemény, hogy megfigyelhettük egy másik civilizáció jeleit a Föld vonzáskörében, és ezeket feltétlen tovább kell keresnünk. Avi Loeb egy világhírű tudós és innovatív gondolkodó, aki felnyitja a szemünket azokkal legfontosabb kérdésekkel, amelyekkel emberként szembesülünk, és meggyőz bennünket arról, hogy a tudományos kíváncsiság kulcsfontosságú a jövőbeli sikereink eléréséhez."
(Anne Wojcicki, a 23andMe cégvezetője és társalapítója)

Részlet a kötetből

„Szakmai karrieremet mindvégig az univerzum iránti kíváncsiság jellemezte. A Föld légkörén túli dolgok, közvetve vagy közvetlenül, mind a napi munkám részét képezik. E sorok írásakor a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének vezetője vagyok, a Harvard Black Hole Initiative (BHI) alapító tagja, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ Elméleti és Számítástudományi Intézetének igazgatója, a Breakthrough Starshot Initiative vezető kutatója, az Amerikai Tudományos Akadémia fizikai és csillagászati elnökségi testületének elnöke, a jeruzsálemi Héber Egyetem Einstein: Visualize the Impossible elnevezésű digitális platformjának egyik vezető tanácsadója, valamint az elnöki természettudományos és technológiai tanácsadói kar tagja Washingtonban. Abban a szerencsés helyzetben tudhatom magam, hogy sok rendkívül tehetséges tudós és hallgató mellett dolgozom, akikkel együtt töprenghetünk a világegyetem legrejtélyesebb kérdésein. Ez a könyv is ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, és közülük kétségkívül az egyik legfontosabb így hangzik: Egyedül vagyunk? Ez a kérdés különbözőképpen megfogalmazva bukkan fel időről időre. A földi élet az egyetlen élet az univerzumban? Az emberiség képviseli az egyetlen tudatos intelligenciát a tér és az idő hatalmas folyamában? Jobb és pontosabb formában talán így önthető szavakba ugyanez: a mérhetetlenül nagy űrben és a világegyetem élete során léteztek vagy léteznek-e más intelligens civilizációk, amelyek a miénkhez hasonlóan felfedezték a csillagokat, és bizonyítékokat is hagytak az erőfeszítéseikről?
Úgy gondolom, 2017-ben olyan bizonyíték haladt át Naprendszerünkön, amely alátámasztja a feltételezést, hogy erre a kérdésre igen a válasz. Ebben a könyvben áttekintem ezt a bizonyítékot, próbára teszem az elméletet, és felteszem a kérdést: milyen következményekkel járna, ha a tudósok ezt is ugyanolyan komolyan vennék, mint a szuperszimmetriával, az extra dimenziókkal, a sötét anyag természetével és a multiverzumok lehetőségével kapcsolatos elképzeléseket.
Ez a könyv egy sok szempontból még nehezebb problémával is foglalkozik: készen állunk-e mi, tudósok, és készen állnak-e a laikusok? Készen áll az emberi civilizáció szembenézni mindazokkal következményekkel, amelyek a kézenfekvő, bizonyítékalapú elméletekből levont következtetés elfogadásával járnak, miszerint a földi élet nem egyedi, és talán még csak nem is különösebben lenyűgöző? Attól tartok, hogy erre nemleges a válasz. Ez a feltételezés pedig aggodalmakra ad okot.”

A szerzőről

A Harvard Egyetem Frank B. Baird, Jr. természettudományi professzora. A Jeruzsálemi Héber Egyetemtől kapta meg a doktori fokozatát fizikából huszonnégy éves korában (az egyetemet 1980-86 között végezte el), ő vezette a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés (becenevén csillagháborús tervezet) első nemzetközi projektjét (1983-88 között), és ezt követően állandó munkatársává vált a princetoni Felsőfokú Tanulmányok Intézetének (1988-93).
Loeb eddig nyolc könyvet írt, beleértve a legújabbat, a Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomait is, és körülbelül 800 szakcikket (112-es h-indexszel) különböző témák változatos körében, többek között fekete lyukakról, első csillagokról, a földönkívüli élet utáni kutatásról és az univerzum jövőjéről. Egyelőre ő töltötte be legtovább a Harvard csillagászati tanszékvezetőjének posztját (2011-20), emellett a Harvard Black Hole Initiative alapító igazgatója (2016–) és az Elméleti és Számítási Intézet (ITC) igazgatója (2007–) a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központon belül. A TIME magazin 2012-ben beválasztotta Loebot az űrkutatás 25 legbefolyásosabb embere közé (a rangos listán közvetlenül Elon Musk mellett kapott helyet), 2020-ban pedig a hazájában beszavazták az elmúlt évtized 14 leginspirálóbb izraeli alakjainak ligájába.



A könyv előrendelhető az alábbi linken, január 26-tól pedig megrendelhető extra kedvezményekkel:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése