"Később majd rohadt gyönyörű leszek. Utolérem az orromat, és ki fogok fejleszteni valamiféle evészavart. Egész életemben éhes és mérges leszek, de mindeközben baromi jól fogom magam érezni."
Hát, nem is tudom, hol kezdjem. Mert hát itt van ez a könyv, az édes borítójával és a nehéz tartalmával. Készültem rá, igenis megpróbáltam felvértezni a lelkemet előre. Legtöbb helyen azt olvastam, hogy énképzavarral küzdő felnőtt nőről fogunk olvasni. Jó. Erről a témáról beszélni kell, mert ez igenis fontos. De ez a könyv egyáltalán nem erről szólt! Jó, az egyáltalán talán kicsit túlzás, de a lényegi részében ilyenről szó sem esett. Szóval nagyon váratlanul ért. Úgy éreztem, mint mikor egy vizsgára megtanultam a kiadott tételeket és a vizsgán szembesültem azzal, hogy megváltoztatták a kérdéssort és nincs a tulajdonomban egy kicsi tudás sem ahhoz, hogy átmenjek.





