2023. január 18., szerda

Richard Paul Evans: Noel ​naplója

Fülszöveg:

Hősünk megkapja a legnagyobb karácsonyi ajándékot, amit csak el tud képzelni: a lehetőséget, hogy átírja a múltat. A romantikus regényeket író sikeres szerző, Jacob Churcher nem járt a gyerekkori otthonában csaknem húsz éve. Amikor néhány nappal karácsony előtt egy ügyvéd felhívja, hogy tájékoztassa, az anyja elhunyt, és Jacobra hagyta a házát, a férfi visszatér gyermekkora színterére. Nemcsak azért, hogy elrendezze a hagyatéki ügyeket, hanem azért is, hogy megpróbáljon megbékélni a fájdalmas múlttal.

Amint Jacob régészként feltárja a lomok egyre mélyebb rétegeit, sok meglepő tárgyra bukkan. Többek között egy naplóra, amelyet egy Noel nevű személy hagyott hátra. A férfi nem emlékszik a fiatal nőre, aki az ő családjánál lakott a várandóssága idején.

Jacob váratlan vendéget is kap. Rachel az anyját keresi, aki lemondott róla harminc évvel ezelőtt. Mindketten arra vágynak, hogy megértve a múltat, átírhassák a jövőjüket, ezért közösen kezdenek kutatni Noel után. Eközben sokkal több mindent találnak, mint amit valaha is képzeltek volna. Többek között irgalmat, megbocsátást és esélyt a szerelemre.

Öltöztesd vele díszbe a lelked!

A történetről:

Egy kisebb logisztikai baki után, az utolsó pillanatban, december 23-án még befutott egy csomag hozzám; de semmi pánik, még éppen időben jött meg ahhoz, hogy a terveimet megvalósítva, az idei évem utolsó elolvasott regényévé váljon Richard Paul Evans Noel naplója című kötete, mely frissen, ropogósan, egyenesen a kiadótól érkezett. Általában nem ragaszkodom ennyire egy tervhez sem, de az elmúlt időszak történései után fontossá vált, hogy egy olyan könyvvel tudjam zárni az évet, ami megfelelő kikapcsolódást biztosít, miközben olyan érzéseket és gondolatokat ad át, amik pozitív üzenetet hordoznak magukban és amiken egy kicsit rágódhatok az új év beköszönte előtt. Tehát nem túl dramatikus, kevésbé ponyva és a rideg valóságot alapul véve némi fényt tud hozni a sötét órákba. Szerencsére ezeknek az igényeknek tökéletesen megfelelt.
A történet elbeszélője Jacob Churcher, aki a bestseller listák élén jár a könyveivel. A magyarországi írók sorát elnézve, számomra nagyon furcsa volt az a tézis, hogy az írásból ennyire nagylábon is lehet élni. Az első benyomás keltette megdöbbenést viszont hamar felváltotta a szomorú vágyakozás; bárcsak a minálunk elismertek is tudnának ilyen pályafutást végig járni, hiszen ezáltal a szakma iránt tanúsított elismerés is nőne. Minden esetre ezen történet számára tökéletes alapot biztosított a gazdagság, hiszen így sok háttérdolog alól mentesítette a szerző a karaktereit, valamint olyan további problémaköröket tudott behozni a történetébe, amelyek finoman tudták alakítani a cselekmény korai irányvonalát. Szóval Jacob tárgyilagosan meséli el, mi történt vele azután, hogy leült interjút adni egy újságba. Ekkor még nem sejtette, hogy hamarosan vissza kell térnie a városba, ahol a gyerekkorát is töltötte, s ahonnan olyan emlékeket hozott magával, amelyek a személyiségébe ivódtak.
Bár a történet karácsonykor játszódik, bennem semmilyen ünnepi érzést nem generált, de nem is éltem meg ezt negatívumként. A cselekmény annyira viszi előre az olvasót, hogy egyszerűen nem marad ideje ilyen apróságokkal foglalkozni. A fókuszban a múlt sérelmei és a mögöttük húzódó kitágított valóság áll, valamint a jelent uraló kusza érzések rendezése egy tisztább és jobb jövő reményében. Az elmesélést lágy folydogálás jellemzi. Szinte ott vagyunk Jacob mellett, s mi is átérezzük, ahogy a szobák tisztulásával egyre inkább felszabadulnak a múlt árnyai, a jók és rosszak egyaránt, a felnőttkori újra megélés által pedig egyre inkább rendeződnek a képkockák. Ez egy nagyon kemény mentális utazás, amin nem mindenki lenne képes részt venni. Ehhez kell egyfajta elhatárolódás, lezárás, hogy ne tudja átvenni az elme fölötti uralmat a korai évek alatt megélt fájdalom. Először azt hittem, hogy a gyermeki, érzékeny lélek élte meg máshogy az eseményeket, mint ami valójában történt és a végén kiderül, hogy ő volt a neveletlen kamasz, aki elszökött otthonról. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. Ahogy a szomszéd néni folyamatosan ráerősít egy-egy emlék valóságtartalmára, mindig összeszorult a gyomrom; s hiába fűzött hozzá egy új rálátást, nem enyhült bennem ez az érzet. Jacob kifejezetten felnőttesen viseli a helyzetet. Egy másodpercre sem süllyed el, nem válik újra azzá a kisfiúvá, aki volt. Meggondolatlan, heves reakciók sem jellemzik, amit a fiatal felnőttek tudnak magukénak. Érződik, hogy ő ezt tényleg elrendezte már magában az évek folyamán, így helyén tudja kezelni a dolgokat többnyire. Ebbe a kusza érzéshalomba csöppen bele egy fiatal lány, aki sosem látott édesanyját keresi, s úgy véli, az itt lakottak tudnak egyedül segítségére sietni. Jacob és Rachel kapcsolata óvatosan bontakozik ki az olvasó előtt. Szívet melengető a történet eme iránya még a nehézségek ellenére is. S talán pont ebben rejlik a regény karácsonyi mivolta. Szerintem az év bármely napján megfelelő olvasnivaló, de az év végi ünnepek alatt, a fényfüzér gyenge ragyogásában valóban még inkább megható.


Szereplők: A karakterek jól kidolgozottak, életszerűek, hétköznapiak. Rendelkeznek pozitív és negatív tulajdonságokkal egyaránt, meg-megbotlanak, de a maguk ütemében haladnak előre az életben.
Történet: A regény története pár mondatban összefoglalható lenne. Jelen esetben inkább az érzelmi tartalom adja a váltakozó erősségű ingert az olvasó számára. A felsorakoztatott témák jók, felkapottak, az ábrázolásmód is rendben van. Bár felszínesen érinti csak a témába illő problémaköröket, nincs is szükség részletesebb ábrázolásra. Kellemes, hangulatos érzést kölcsönöz neki, némi szívszorító érzéssel.
Nyelvezet: Az egyszerűségében rejlik az ereje. Meglepő módon nagyon élveztem ezt a teljesen hétköznapi, minden körítéstől mentes, tényszerű leírást, pedig nagyon szeretem a szofisztikált megfogalmazást.
Besorolás: Szórakoztató irodalom.
Esztétika: A könyv a szerző többi művéhez igazítva kisebb méretekkel rendelkezik, mint ahogy a többi könyv esetében megszoktuk a kiadónál. A beltartalom is szellős, sok üres oldal, nagyobb betűtípus jellemzi, de esztétikailag rendben van. Igényes a megformálás, kívül-belül szép, tükrözi a regény lelkét.



Értékelés:

Kedvenc idézetek:


"– Mindig boldogan élnek, míg meg nem halnak?
– A románcokban igen. A szerelmes regényekben attól függ.
– Mitől?
Elvigyorodtam.
– Hogy van-e folytatás."

" Mindig is azt gondoltam, nem azt az életet választjuk, amire vágyunk. Azt az életet választjuk, amire érdemesnek tartjuk magunkat. Saját magunkat szabotáljuk, mintha csak büntetni akarnánk magunkat."

"– Nem önzés, ha törődik magával. Különösen, ha más nem teszi meg."

A könyv adatai:

Kiadó: Könyvmolyképző kiadó
Megjelenés ideje: 2022. december 6.
Terjedelem: 392 oldal

A könyv az alábbi helyeken vásárolható meg:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése